interregnum

avagy két szék között

Ismét itt vagyok a Birtokon, ahogy a múlt héten is töltöttem itt pár napot. Nézegetem a készülő borokat, várom a Rizling érését és készülök a novemberi ültetésre.

A múlt héten kaptam a hírt, hogy a Földhivatal is bejegyezte nevemre a Fácánost. Ennek megfelelően a hét végén neki is láttunk anyuval meg apuval a pusztításnak: a leendő Szigeti vágó helyét igyekeztünk megtisztítani a dzsungeltől, bozótostól, Lázár Ervin szavával lándzsával, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel. De leginkább ágvágóval, druzsbával, fűkaszával, egyebekkel.

Természetesen ahogy lenni szokott, a gépeim nem bírták a bevetést. A druzsba láncolajozója adta meg magát, meg a fűkasza védőlemeze tört el.

A történet tanulságát már sokszor és sokféleképpen megfogalmaztuk, de álljon itt is, okulásképpen (meg hátha mi is elfelejtjük): Sokkal jobban megéri egy neves gyártó hobbikategóriás készülékét megvenni, mint ugyanazért a pénzért egy ismeretlen gyártó csúcskategóriás gépét, mivel

  • a neves gyártó készüléke ritkábban romlik el
  • bármely szervíz javítja, nem kell a fél országon át utaztatni a gépet
  • olcsó hozzá az alkatrész

A borok egyébként szépen forranak, de még rengeteg a cukor bennük. A pince hőmérséklete ideális, 14-16 fok között változik. A forrás egészen lassan megy végbe, a borok aromája már most kellemes, az élesztőíz ellenére. Ami biztosan látszik: idén nem kell tartanunk a borok lelágyulásától, sőt, inkább savgazdag lesz a végeredmény (azért ez még változni fog a téli hidegek hatására).

A Nektár érdekes módon (a kénezés ellenére) elkezdte kiforrni a törkölyből származó cukrot, ezért lefejtettem a seprőjéről, házasítottam a félretett („tiszta”) részével, majd beállítottam a kénszintet. A meleg pince és a meglehetősen alacsony alkoholtartalom miatt viszonylag magas (50mg/l) kénen kell tartanom, hogy ne induljon újra a forrás. Mivel a tavalyi tapasztalatok alapján (a novemberben palackozott újborban a télen kivált a borkő) ezt a tételt is csak tavasszal palackozom és a sterilszűrést is csak akkor tudom megcsinálni, kénytelen vagyok a kénezésben bízni és a kénszintet folyamatosan ellenőrizgetni. A végeredmény egyébként – zamatra – egészen izgalmas lett. Megvan benne a Nektár fűszeressége, érződik a rengeteg „maradékcukor”, amit kellően ellensúlyoznak a savak. A hiányossága az alacsony alkohol – néha kicsit olyan élmény, mintha valami üdítőt kortyolna az ember.

Az Olaszrizling szürete viszont egyre halasztódik. A múlt héten próbaszüretet tartottam (s igyekeztem alaposan beválogatni a zöldebb fürtöket is), s a fokoló 17MM-et mutatott. Biztos vagyok azonban benne, hogy akár egy-két óra héjon áztatás jelentősen megdobja a cukorfokot.

Olaszrizling

Azonban az időjárás eszményi, a ködös-párás-csapadékos hajnalokat koraőszi meleg és napsütés követi, s az előrejelzések szerint ez a következő két hétben folytatódni fog. A szőlő szépen aszúsodik és/vagy töpped, de elég sok a teljesen egészséges fürt is. A rizikó itt már az, hogy amit a minőségen nyerek, azt elveszítem a mennyiségen, illetve, ha a meteorológia téved, és hirtelen beköszönt a tél, az egész termés veszhet. Másfelől a levelek sajnos már teljesen sárgák, így tényleges cukortermelés már nem nagyon van, csak a vízveszteségből eredő koncentrálódás az, ami növelheti a cukrot. Ezzel viszont tényleg csínján kell bánni, nagyon jól el kellene találni azt a bizonyos szüreti időpontot.

A múltkor meg sem tudtam nézni, hogy a fiúk mit is műveltek a hagyományos műveléssel: gyönyörűen kitisztították a területet a novemberi ültetéshez.

leendő kordonok, a megmaradt két sor a tavaszi átoltások eredménye


A kép előterében látható átoltások közé egy sor Olaszrizling kerül, míg a cseresznyefa fölötti területen közel háromszáz tőke Szerémi zöld fog otthonra lelni. Itt (a Szerémi vágóban) 80-100 öreg tőkét át kell majd oltani a tavasszal, hogy egységes legyen a fajtaszerkezet.

Most a héten egyébként a Fácánosban található Furmint vágó kitakarítását szeretném befejezni Márti nagynénémmel, illetve belefogtam olyan aprólékos (és egyáltalán nem sürgős, viszont élvezetes) tevékenységekbe, mint a préseim felújítása (átkenem zománcfestékkel, kitakarítom a fejet, meghúzom a csavarokat stb.). Fát is kellene aprítani télire, hogy ne a fabrikettet használjuk, ha már helyben van ennyi tüzelő. Meg is kéne kapálni a szőlőt, különösen a fiatal tőkéket (csirkézni idén sem fogok, úgy tűnik, nem egy fagyveszélyes környék a Hobbitvölgy).

S végül egy régi adósságomat szeretném törleszteni. Készült egy kép a fedett teraszról, íme (az építményre egyébként nagyon büszke vagyok – teljesen saját tervezés és saját kivitelezés (egyúttal köszönet mindazoknak, akik részt vettek az építkezésben)):

 

A dűlő

A Medvebor-birtok összes területe – a barátokhegyi furmintos kivételével – a csáfordi szőlőhegyen, a Dél-oldal dűlőben található. A környékbeliek elbeszélése alapján ez a település legjobb dűlője, valamikor az egész völgy szőlővel volt beültetve, mára egy-egy művelt parcella akad a lassan szaporodó elhanyagolt birtokok és akácosok között.

A dűlő a Zala folyó jobb partján, nem sokkal a Zala zalabéri kanyarodása után terül el, ahogy neve is mutatja, déli lejtésű dűlő egy nyugat-kelet irányú zárt völgyben.

A terület a Zalaapáti hát északi részén helyezkedik el, Zala megye északi csücskében, a Zalai dombságban.

Mit adtak nekünk a rómaiak?

»A Zalai borvidék a régi történelmi borvidékek sorába tartozott 1941-ig, mely időponttól csemege szőlőtermő körzetként szerepelt. Régi rangját 1998-ban kapta vissza. Hogy nem méltatlanul nyerte el ezt a státuszt a térség szőlőtermesztése, azt rangos történelmi múltja is igazolja. A mai Zala megye területéről származó első tárgyi emlék az I. századból származó kelta ivóedény és boros korsó „Da Bibere” felirattal, melynek jelentése „Adj innom”. Az ásatási lelet Keszthely határából került elő és a Balaton Múzeumban őrzik azzal a 15. századi kőtáblával együtt, mely a szőlőre feszített Krisztust ábrázolja. A sok tárgyi bizonyíték közül való a fenékpusztai (Keszthely környéke) sírból előkerült római kori láda is, melynek verete a szőlőistennek rendezett ünnepi tiszteletet ábrázolja. Ezek a leletek is a szőlőkultúra meglétét bizonyítják e területen. A szőlőtermesztés római tárgyi emlékei a mai napig megtalálhatók (metszőkések), sőt az ókori szőlőkultúrát idéző bálványprésekhez hasonló borsajtókat helyenként még ma is használják.«

 

 

Magamról

A bor mint valami misztikus ital ott van mindannyiunk életében. Bár sokan nem méltó módon találkoznak vele, nekem olyan szerencsém volt, hogy a kritikus időszakokban mindig a minőségi borok kulturált fogyasztása felé tereltek barátaim, ismerőseim.

Az, hogy szőlőt kéne művelni, a baráti beszélgetésekben gyakran előkerült, sokszor inkább csak poénként. Aztán 2010 nyarán szüleim vásároltak Zala megyében egy kis hétvégi telket, amin volt kétszáz tőke termő szőlő. Ezt a kis területet kezdtem el – akkor még Szegedről ingázva – rendbe hozni, művelni, s ekkor jöttem rá, hogy milyen fantasztikus növény is a szőlő, s arra is, hogy hosszú távon ezzel szeretnék foglalkozni.

Innen már csak a lehetőségek szabtak határokat: Amint tudtam, igyekeztem a szabadon álló területeket (újra)telepíteni, s minél közelebb a meglévő földekhez újabb területeket szerezni. Ezzel párhuzamosan pedig megtanulni minél többet a szőlőről és a borról.

A legtöbbet a tanulásnak ezen az útján Fekete Béla bácsinak köszönhetek: az ő szőlőjében és pincéjében töltött két szezon alatt tanultam szinte mindent, amit tudok. Béla bácsi somlai borászata a rendszerváltás után úttörő szerepet játszott a Somló méltóságának visszaszerzésében, s annak a kristálytiszta, mindazonáltal hagyományos technológiának, amit ő képvisel, helye van a modern borászatokban is.

De hogy szakmai alapot is teremtsek ezen ismereteknek, jelenleg a keszthelyi Georgikon szőlész-borász szakos végzős hallgatójaként Dr. Kocsis László irányítása alatt gyarapítom tudásomat.

A csapatról

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egyetlen szőlőskert, pince vagy borászat sem működhet egyszemélyes dzsungelharcként: a megfelelő segítség nélkül mindegyik halálra van ítélve. A mi pincéknél nagyon sok szerep jut a családi és baráti kötelékeknek, de nem szabad elfelejtkeznünk a fizetett segítők áldozatos munkájáról sem, még akkor sem, ha a legtöbb esetben ők is barátaink közül kerülnek ki.

Jelenleg munkavállalóink mezőgazdasági egyszerűsített foglalkoztatással dolgoznak nálunk, 2019 januárjától minden téren előrelépést fog jelenteni egy állandó félállású munkaerő alkalmazása.

Kapcsolat

 Zalaszentgrót, Déloldal-lap utca 70.
 +36 20 223 2368
 pince@medvebor.hu
 www.medvebor.hu
   
 www.facebook.com/Medvebor

Térkép

Nyitva tartás

Borászatunk elsősorban szőlészetként és borászatként üzemel, s bár szívesen fogadunk vendégeket, rendszeres nyitva tartásunk nincs, a szezonális munkák miatt előre egyeztetett időpontban tudunk látogatókat fogadni. Megértésüket köszönjük.

© Medvebor Zalai Borászat. Minden jog fenntartva.
Free Joomla! templates by AgeThemes | Documentation

A Medvebor zalai borászat honlapján – mint a legtöbb nem „egyoldalas” honlapon – sütiket (cookies) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében.

A Rendben gomb lenyomásával és oldalunk böngészésével ezt Ön tudomásul veszi.