2014. metszés

A hét végén Cilivel és Petrával jártunk a Zsáklakban, Feri pedig szombat este csatlakozott hozzánk.

A cél a meglévő területek metszése volt, s mivel a lányok ilyen munkát még nem csináltak (legalábbis úgy, ahogy én elképzeltem, még biztos nem), először egy kis „szakmai továbbképzésre” került sor.

A probléma természetesen összetett volt. Elsősorban Rambo és Balogh Zoli hatására ugyanis hosszú távon (a Rizlingnél mindenképpen, a többi fajtánál majd kialakul – a Cserszeginél megmarad az ernyőművelés, a Szerémi zöldnél meglátjuk, mennyire termékenyek a rügyek, s attól függően guyot- vagy kordon, a Furmint P26-nál meg hasonlóképp: egyelőre nem tudom, ennek a klónnak az alsó rügyei mennyire termékenyek, ha nem eléggé, akkor itt is marad a guyot-művelés) szeretnék áttérni a kordonkaros művelésmódra.

A mi vidékünkön az ernyőművelés a divat alacsony kordonon, s eddig én az ehhez oly nagyon hasonlító guyot-művelést alkalmaztam. Azonban a tavalyi évben a Rókalátó dűlő Rizlingesében már odafigyeltem rá, hogy egyetlen szálvesszőt hagyjak csak meg tőkénként, ezeket azonos irányba, rendezetten húzzam le vízszintesre, s ha egy mód van rá, a hajtásválogatáskor szép egyenletes eloszlásban maradjanak vesszők (amikből majd az idén ki lehet alakítani a termőalapokat).

 

A Fácánosban viszont még nem sikerült ennyire előre jutni: sok helyen girbegurba, deformálódott öreg tőkék vagy épp átoltásra váró csonkok vannak. Itt – ha volt megfelelő helyről előtörő fiatal hajtás – a tőkék fiatalítása volt a cél, vagy a leendő kordonkarok kialakítására fiatal vesszőket hagytunk (azaz idén maradt a guyot-művelés).

„...leül szemközt komoly szeszekkel...” (Radnóti Miklós)
(és a folyadék színének magyarázata: a pohárban és az üvegben tartósított must van)

A lányokat persze egy kicsit összezavarta a többféle művelésmód, különösen, hogy mindkét dűlőben fiatal oltványok színesítették a képet. Ezért aztán gyakran fordult tanácskozásba az egyébként monoton meló – viszont a végeredmény gyönyörű lett! A két nap alatt (és ez elsősorban a lányok érdeme) végeztünk mindkét Olaszrizling vágóval, így csak a fajtagyűjtemény átoltásra váró tőkéi (meg ha sikerül megvásárolnom, akkor Jenő bácsi területe) van hátra.

a lányok metszenek

Szombat este (már termálozás után) megérkezett Feri is, így meg kellett oldanunk a fekvőhely-problémát (a kisházban három ember tud kényelmesen aludni). Az első ötlet az lett volna, hogy egyikünk a padláson alszik meleg hálózsákban, azonban Petra javaslatára kipróbáltuk, hogy elférünk-e négyen az összetolt ágyakon, ha keresztben fekszünk. Elfértünk. Azért a kísérletet nem tekinthetjük maradéktalanul sikeresnek (ha egy mód van rá, többet nem szeretnék keresztben feküdni).

munka után jól megérdemelt pihenés

Vasárnap reggel Jenő bácsi egy ismerőse megmutatta nekünk, hogyan is kell a gyümölcsfákat metszeni. Jó móka volt, bár jó lenne egyszer élesben is kipróbálni.

Ezután – mialatt a lányok folytatták a metszést – mi Ferivel a Cserszegi vágó drótpárjait húzogattuk, majd egy kiadós ebéd után hazaindultunk.

drótozunk

 

 szögelünk

 

szakmai konzultáció

 

A dűlő

A Medvebor-birtok összes területe – a barátokhegyi furmintos kivételével – a csáfordi szőlőhegyen, a Dél-oldal dűlőben található. A környékbeliek elbeszélése alapján ez a település legjobb dűlője, valamikor az egész völgy szőlővel volt beültetve, mára egy-egy művelt parcella akad a lassan szaporodó elhanyagolt birtokok és akácosok között.

A dűlő a Zala folyó jobb partján, nem sokkal a Zala zalabéri kanyarodása után terül el, ahogy neve is mutatja, déli lejtésű dűlő egy nyugat-kelet irányú zárt völgyben.

A terület a Zalaapáti hát északi részén helyezkedik el, Zala megye északi csücskében, a Zalai dombságban.

Mit adtak nekünk a rómaiak?

»A Zalai borvidék a régi történelmi borvidékek sorába tartozott 1941-ig, mely időponttól csemege szőlőtermő körzetként szerepelt. Régi rangját 1998-ban kapta vissza. Hogy nem méltatlanul nyerte el ezt a státuszt a térség szőlőtermesztése, azt rangos történelmi múltja is igazolja. A mai Zala megye területéről származó első tárgyi emlék az I. századból származó kelta ivóedény és boros korsó „Da Bibere” felirattal, melynek jelentése „Adj innom”. Az ásatási lelet Keszthely határából került elő és a Balaton Múzeumban őrzik azzal a 15. századi kőtáblával együtt, mely a szőlőre feszített Krisztust ábrázolja. A sok tárgyi bizonyíték közül való a fenékpusztai (Keszthely környéke) sírból előkerült római kori láda is, melynek verete a szőlőistennek rendezett ünnepi tiszteletet ábrázolja. Ezek a leletek is a szőlőkultúra meglétét bizonyítják e területen. A szőlőtermesztés római tárgyi emlékei a mai napig megtalálhatók (metszőkések), sőt az ókori szőlőkultúrát idéző bálványprésekhez hasonló borsajtókat helyenként még ma is használják.«

 

 

Magamról

A bor mint valami misztikus ital ott van mindannyiunk életében. Bár sokan nem méltó módon találkoznak vele, nekem olyan szerencsém volt, hogy a kritikus időszakokban mindig a minőségi borok kulturált fogyasztása felé tereltek barátaim, ismerőseim.

Az, hogy szőlőt kéne művelni, a baráti beszélgetésekben gyakran előkerült, sokszor inkább csak poénként. Aztán 2010 nyarán szüleim vásároltak Zala megyében egy kis hétvégi telket, amin volt kétszáz tőke termő szőlő. Ezt a kis területet kezdtem el – akkor még Szegedről ingázva – rendbe hozni, művelni, s ekkor jöttem rá, hogy milyen fantasztikus növény is a szőlő, s arra is, hogy hosszú távon ezzel szeretnék foglalkozni.

Innen már csak a lehetőségek szabtak határokat: Amint tudtam, igyekeztem a szabadon álló területeket (újra)telepíteni, s minél közelebb a meglévő földekhez újabb területeket szerezni. Ezzel párhuzamosan pedig megtanulni minél többet a szőlőről és a borról.

A legtöbbet a tanulásnak ezen az útján Fekete Béla bácsinak köszönhetek: az ő szőlőjében és pincéjében töltött két szezon alatt tanultam szinte mindent, amit tudok. Béla bácsi somlai borászata a rendszerváltás után úttörő szerepet játszott a Somló méltóságának visszaszerzésében, s annak a kristálytiszta, mindazonáltal hagyományos technológiának, amit ő képvisel, helye van a modern borászatokban is.

De hogy szakmai alapot is teremtsek ezen ismereteknek, jelenleg a keszthelyi Georgikon szőlész-borász szakos végzős hallgatójaként Dr. Kocsis László irányítása alatt gyarapítom tudásomat.

A csapatról

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egyetlen szőlőskert, pince vagy borászat sem működhet egyszemélyes dzsungelharcként: a megfelelő segítség nélkül mindegyik halálra van ítélve. A mi pincéknél nagyon sok szerep jut a családi és baráti kötelékeknek, de nem szabad elfelejtkeznünk a fizetett segítők áldozatos munkájáról sem, még akkor sem, ha a legtöbb esetben ők is barátaink közül kerülnek ki.

Jelenleg munkavállalóink mezőgazdasági egyszerűsített foglalkoztatással dolgoznak nálunk, 2019 januárjától minden téren előrelépést fog jelenteni egy állandó félállású munkaerő alkalmazása.

Kapcsolat

 Zalaszentgrót, Déloldal-lap utca 70.
 +36 20 223 2368
 pince@medvebor.hu
 www.medvebor.hu
   
 www.facebook.com/Medvebor

Térkép

Nyitva tartás

Borászatunk elsősorban szőlészetként és borászatként üzemel, s bár szívesen fogadunk vendégeket, rendszeres nyitva tartásunk nincs, a szezonális munkák miatt előre egyeztetett időpontban tudunk látogatókat fogadni. Megértésüket köszönjük.

© Medvebor Zalai Borászat. Minden jog fenntartva.
Free Joomla! templates by AgeThemes | Documentation

A Medvebor zalai borászat honlapján – mint a legtöbb nem „egyoldalas” honlapon – sütiket (cookies) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében.

A Rendben gomb lenyomásával és oldalunk böngészésével ezt Ön tudomásul veszi.