A freeblog.hu-n üzemeltetett régi blog anyagai kerültek fel ide, pusztán a történeti hűség kedvéért.

Apuval rászántuk a múlt hetünket, hogy megnézzük, mi lett a rizlingből.

Először is körülnézegettünk a városban, hogy mit árul a két gazdabolt, megnéztük, beérett-e a rizling (hááát...), nem rohadt-e le az egész (nem), s mi is legyen az egésszel.

Meg persze a múltkor leszedett szilvánival (fajélesztő ide vagy oda, nem indult be a forrás, túl sok volt a kén). Józsi (az egyik szomszéd) azt mondta, semmi gond, ő is járt már így (egyébként Gyuszi, a másik szomszéd ugyanezt mondta :-) ). "Itt van hét-nyolc liter forrásban levő must, öntsem csak a ötven literes demizsonban levő musthoz, s tegyem a napra."

Így is lett. Két óra múlva már vígan pezsgett, de azért én megvártam a másnap delet. Akkor harminc litert kivettem a hordóból, a helyére beöntöttem ugyanannyi forrásban levő saját mustot, a három vödör csendes anyagot meg a maradékhoz tettem a demizsonba. Csodaszépen elindult mindkettő, s a színe is egyre szebb (teljesen eltűnt az a rózsaszín elszíneződés, ami a forrás megindulása előtt egyre inkább eluralkodott az anyagon).

A szüret elég érdekesen alakult: mivel most is csak ketten voltunk az egészre, délután leszedtük a szőlő nagy részét, s éjjelre a kádakban hagytuk (közel nulla fok volt, nem indult romlásnak). Másnap, míg apu tovább szedte a maradékot, én hozzáfogtam a darálásnak meg a préselésnek. Nem lett túl sok (ebből is a fürtök fele a tőkék alatt végezte, mivel olyan rothadt volt, hogy nem volt értelme kiszemelni), mintegy százötven liter. Az egyik új hordóba tettem kiforrni, míg a szilváni a régi százliteresben forr, meg az ötvenes üvegballonban.

A tervek: Ha Isten is úgy akarja, még a forrás során megderítem bentonittal vagy tükrössel, aztán az első fejtéskor a szilvánit az új beszerzésű acéltartályba fejtem (az csak száz literes, de annak pont elég lesz), a rizlinget meg az így megürült százliteres hordóba, meg egy üvegballonba. Aztán a második fejtés idejére veszek hozzá valamennyi (kb. 70 l) muskotályt (legjobb lenne cserszegi fűszeres), és megfelelő arányban (kipróbálom előtte kicsiben) házasítom a szilvánival meg a rizlinggel, s az egészet az új pörkölt tölgyhordómban érlelem fél évet. Jó esetben a házasítás után a rizlingből marad még, azt az acéltartályban tartom inni meg a hordót töltögetni. Aztán az érlelés után a maradék rizlinget lepalackozom, a cuvée-t meg három ötvenes üvegballonba meg az acélba töltöm, s apránként palackozok is belőle.

Aztán majd meglátjuk...

Fotók

Tudom, Máraitól Kezdő borász is idéz, de csak két sor azonos ezzel, a többi máshonnan van. HoAttilától kaptam nem olyan rég, s nagyon tetszik. Köszönöm!

"Ha megöregszem, pincét akarok, ezt már szilárdan elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől. A pince helyét is kinéztem, nem messze otthonomtól: gyalog járok majd ki, s vigyázok, hogy a környékbeliek, bortermelők, gyümölcsös-kertek tulajdonosai, vincellérek ne tudjanak semmit városi múltamról... A borok élnek és dohognak a pincében, a diófák lombjai között kövér darazsak dünnyögnek messze, a mélyben hajó úszik..., árut hoz és visz egy megbékélt világ jó szándékú népei között, a népek örök országútján, s Pannónia szőlőskertjeiben az éneklő lányok megmosták fehér lábukat és tapossák a fürtöket. Mind öregek leszünk, a pince tulajdonosai és vendégei, irodalomról csak akkor esik szó közöttünk, ha legalább ezer éves, s borról csak akkor, ha legalább ötéves; nem akarunk már bosszút és elfeledtük azokat is, kiknek egykor meg akartunk bocsátani. A tájat nézzük, kortyoljuk a bort, s óvatosan ejtjük a magyar szavakat, melyek egyidősek e tájjal. A bor nem bírja a beszédes vendéget, ez régi tapasztalás, s a beszédes vendég, akinek még fontos minden világi hiúság, nem bírja a bort. Ennek a pillanatnak élek; amit addig csinálok még, csak előkészület, magam sem tartom sokra. Mind bölcsek leszünk, s az első pohárból a földre is loccsantunk egy kortyot, nagyon régi áldozati szokás szerint. Mikor az első csillag feljön, kulcsra csukjuk a pince vasajtaját, s rövid botra támaszkodva megyünk haza. Az éjszaka hűvös már, a társaság árnyalakjait elnyeli az októberi este varázslata. Éltünk, nem éltünk, kinek fontos igazán?... Bölcsek leszünk, mint a bor, melyet ittunk, s vállvonogatva beszélünk az utókor ítéletéről. Mert minden bölcsesség alja, melyet a magyar a hazai borból és a műveltségből tanult, ennyi: szeretni kell az életet, s nem kell törődni a világ ítéletével. Minden más hiúság.."
(Márai)

A héten anyuék lent jártak Csáfordon (leszedni az almát), s a must meg sem mozdult. Kérésemre elmentek a gazdaboltba, s vettek kéntűrő fajélesztőt. Hozzáöntötték, simogatták, becézgették. Talán menni fog. Mindenesetre 11-én szüret, addigra kiderül, mi lesz az eddigi musttal.

Anyuék szerint mire eljöttek, már elkezdett buborékozni.

A rizling meg nagyon szép, állítólag édes is. Lehet, hogy mégis lesz valami az idei boromból. Ha sikerül, veszünk hozzá vagy kétszáz kiló (kis mennyiségben játszom) cserszegi fűszerest vagy más muskotályost, aztán azt is kierjesztjük. A terveim szerint a kész borokat fogom házasítani, először kicsiben (1-2 deci) kipróbálva, s a legfinomabbat elkészítve véglegesre. Aztán persze együtt tovább fejlődnek, meglátjuk, mivé!

Az idei év elég költségesnek ígérkezik: szeretnék acéltartályokat is venni, hogy ne kelljen a darabban maradástól tartanom. Csak már így is egy kicsit sokat költöttem - de valahogy el kell kezdeni, ezeket a dolgokat meg jövőre már nem kell megvenni.

Megkérdeztem egy nálam okosabbat a kénezésről. Az alábbi választ kaptam:

"Hááát ezt erősen túlkénezted, kb ötször annyit adtál hozzá mint én szoktam. Ez még a forrás utáni alapkénezésnek is a két-háromszorosa. A gazdaboltokban lehet kapni olyan fajélesztőt ami kéntűrő, ha nem menne a mostanival, akkor érdemes ilyennel beoltani. A kén egy részét elforrja, és ha hordóban tartod, akkor ott is fog valamennyit csökkenni a szint. Mielőtt újra kéneznéd, mindenképpen nézd meg a szabadkénessav szintet. Lehet kapni Borászati minilabor készletet kb 6000 HUF, és ez alapján adagold a ként. Törzsoldat 100 liter borhoz 1dl-e 50mg/l-el emeli a kénessav szintet, ebből 15-20 mg/l azonnal lekötődik. Tehát, ha egy bor még soha nem látott ként és 100literhez adsz 1dl törzsoldatot, akkor egy gyenge alapkénezést valósítasz meg. Minden más esetben jóval kevesebb ként kell a borhoz/musthoz adni.
Szerintem az 50mg/l -es kénessav szint már nagyon erősen kiérzik a borból. Én inkább próbálom a 40mg/l tartani. Többször kicsiket utánakénezek az alapkénezésnek, és előtte letesztelem otthon a minilaborral."

E szerint fogok eljárni. A válaszban az a megnyugtató, hogy sokkal rosszabbra számítottam - azt hittem, legalább tízszeres, ha nem húszszoros a túlkénezés. A fajélesztők így valószínűleg elbírnak vele, legfeljebb nyíltan kell majd fejtenem, hogy a kén elillanjon. Ha meg nem indul meg, összekeverem az új musttal októberben - úgyis cuvéenek szántam.

A következő szüretnél meg odafigyelek és csak okosan!

Az úgy kezdődött, hogy egyedül mentem volna Csáfordra megnézni, hogy is néz ki a telek. Hát felhívtam édesapám, nem jönne-e velem. Szó szót követett, s végül nagynéném ajánlkozott - ő viszont nehezebben mozog hosszú távra, így autóval mentünk. Két napra terveztük. Reggeli indulással dél körül ott is voltunk.

Bejártuk a szőlőt (néhány méter széles, közel 500 m hosszú telek), körbejártuk a környéket, átkutattuk a kisházat, almázgattunk, ismerkedtünk a szomszédokkal. Az emberek mindenütt azt mondták, jön az eső, muszáj lesz szüretelni. Gondol-gondol. Mi nem szüretelni jöttünk.

Még egyszer körbejártuk a szőlőt, most már kicsit figyelmesebben. A nagyobb szemű (először csemegeszőlőnek néztem, de jó eséllyel ez a rizlingszilváni) szőlő fele, a chasselas meg szinte teljesen lerohadt. Ez nem bír ki még három hetet!

Na de hogy legyen? Nekem vissza kell mennem. Apu-anyu sehol, Mártival nem tudjuk leszedni. A hordók kénszagúak, meg kicsit talán ecetesek is...

Reggel hétkor kelünk, aztán meglátjuk.

Másnap azonnal hozzákezdtünk az eszközök, a pince teljes kitakarításának, a hordók kimosásának, kiforrázásának. Majd meglátjuk. Ez akkor sem fölösleges munka. Délben már látszott, hogy meg akarjuk csinálni. Be a gazdaboltba, bevásárolni. Kellett sok minden (elsősorban törzsoldat meg szüretelőkád meg kotyogó meg dugó meg fajélesztő), aztán irány a szőlő! Leszedtük (mentettük), ami menthető volt. Azonnal darálva (csak az ép fürtöket, rothadt szőlőt igyon a fene), kénezve, préselve este tizenegyig végeztünk (nem lett sok, mintegy száz liter must, csak épp kevesen voltunk a munkára). 17-es mustfok a rizlingszilvánitól nem is rossz. Igazság szerint a mennyiség az egyetlen aggasztó jel, hogy nagyon rossz az évjárat.

Reggel meg eltakarít.

Az olaszrizling fent maradt, az bírja októberig. Legalábbis kockáztatok. Az idei év úgysem a sikerborokról lesz híres!

Van egy kis gáz. Valószínűleg túlkéneztem a cefrét. Másfél hektó cefre volt préselés előtt, s kb. 5 dl törzsoldatot kapott. Saját számításom szerint ez 25 g kéndioxid. Ez hogy viszonyul a borkénhez? Mindenesetre beoltottam fajélesztővel. Beindul?

A képek megtekinthetők a fotóalbumomban.

Kapcsolat

 Zalaszentgrót, Déloldal-lap utca 70.
 +36 20 223 2368
 pince@medvebor.hu
 www.medvebor.hu
   
 www.facebook.com/Medvebor

Térkép

Nyitva tartás

Borászatunk elsősorban szőlészetként és borászatként üzemel, s bár szívesen fogadunk vendégeket, rendszeres nyitva tartásunk nincs, a szezonális munkák miatt előre egyeztetett időpontban tudunk látogatókat fogadni. Megértésüket köszönjük.

© Medvebor Zalai Borászat. Minden jog fenntartva.
Free Joomla! templates by AgeThemes | Documentation

A Medvebor zalai borászat honlapján – mint a legtöbb nem „egyoldalas” honlapon – sütiket (cookies) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében.

A Rendben gomb lenyomásával és oldalunk böngészésével ezt Ön tudomásul veszi.