Legismertebb társneve: Welschrizlig.

Eredete: Babo osztrák szőlész szerint dél-francia, Viala–Vermorel ampelográfiája szerint stájer eredetű.

Elterjdtsége: A legjobban elterjedt fehérborszőlőfajtánk. Tisztán közel 11 500, kevert telepítésben tőbb mint 42 000 kh-on művelik. Az összes szőlőtermesztő ország közül – különösen a filoxéravész óta – nálunk terjedt el a legjobban.

Leírása:  Tőkéje középerős növekedésű, lassú fejlődésű, sovány talajokon azonban gyengén nő. Vesszői vékonyak, hosszú ízközűek, szalmasárgák, világosbarna csíkozásúak. Rügyei középnagyok, hegyesedők, csupaszok. Vitorlája világoszöld színű, fehéren gyapjas, a hegye halványpiros futtatású. Levele középnagy vagy kicsi, kissé megnyúlt, három-ötkaréjos. Felső oldalöblei középmélyek vagy mélyek, alul szélesedők, záródók vagy zártak, alsó oldalöblei középmélyek vagy sekélyek, záródók vagy nyíltak. Vállöble inkább nyílt. Fogai nagyok, jellegzetesen hegyesvégűek, a karéjok csúcsfogai hosszúak. Színe sötétzöld, felülete kssé hólyagos. Fonáka pókhálósan gyapjas. Szövete vékony, finom, karéjai felfelé állók. Erei teljesen zöldek, majdnem tiszta zöld a levélnyele is. Hajtása halvány barnászöld. Virága hímnős. Fürtje kicsi vagy középnagy (fürtátlagsúlya kb. 6 dkg), hengeres, tömött, gyakran kisebb mellékfürt van mellette. Bogyói  kicsik vagy középnagyok (14x14 mm), gömbölyűek, vékonyhéjúak, sárgászöldek, kissé pontozottak, sokmagvúak.

Termesztési értéke: Bőven termő, kiváló minőséget adó fajta. Bora jellegzetes zamatú, tüzes, többnyire lágy pecsenyebor. Jó évjáratokban édes borokat is ad. Leghíresebbek a badacsonyi, füredi, csopaki rizling borok. Október elején érik. Beérése ötéves átlagban 20,4 fokot mutat. Rövidcsapon is jól és sokat terem, mint ahogy azt a badacsonyi, Balatonfüred-csopaki borvidéken alkalmazott metszésmódja bizonyítja. Sovány homokon hamar csicskurásodik (sok nyakhajtást nevel), ezért itt nagy gonddal kell metszeni, s érdemes zöldválogatni is.

Minőségi borvidékeink legmegbízhatóbb fajtája.

* CSEPREGI Pál - ZILAI János: Szőlőfajtáink. Ampelográfia, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1960