Származása: A fajta bejelentésekor a bejelentők úgy vélték, hogy a kiválasztott fajta ’Budai gohér’ a Gohér fajtakörhöz tartozik. Ezért Gohér néven került állami bejelentésre. A bejelentést követően lefolytatott vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a bejelentett fajta nem egyezik meg a Gohér fajtakör egyetlen tagjával sem, a neve ellenére nem a Gohér ’conculta’ tagja.

A Budai gohér önálló fajta, melynek részletes leírása nem található meg ampelográfiai leírásokban. A Juhfark, Fehér gohér, Királyszőlő és Demjén fajták szinonima neveként említik.

Szőlőmben terveim szerint három különböző helyről szaporított Sárfehér szőlőt fogok meghonosítani. Erőst kíváncsi leszek a különbségekre.

Az egyik fajta a Somlóról származik, ott kísérleti termesztésbe van vonva (bár a szőlészet korábbi vezetője a sorok hiányait Juhfarkkal pótolta, így hosszú távon nem egységes ültetvényről van szó). A másik változat egy kedves és népszerű hobbiborász ültetvényéből lesz szaporítva. Ő vélhetően egy ismert és a régi fajták felkarolását szívügyének tekintő borász ültetvényéből szerezte. A harmadik klón a pécsi Kutatóintézet fajtagyűjteményéből való...

A Somló-hegy (székelyek kedvéért: Somló-bucka) keleti oldalában van egy kis házikerti jellegű birtok, s ott a pince mellett van egy öreg tőke. A tulajdonos szerint filoxéra előtti telepítés, s ez igaz is lehet: ránézésre valahol a 150 és a 300 év között lehet a kora. A tulajdonos szerint (aki már nem fiatal) az ősök és elődök Rózsamálinak mondták a fajtáját.

Ezzel csak az az egyetlen probléma, hogy ilyen nevű fajta nem létezik, még a pécsi Kutatóban sem.

A Rózsa-mál a Gyulafehérvári Érsekség valamikori tulajdonában lévő dűlő, ahol az érsekségnek ma is van egy kis (kb. négy hektárnyi) területe.

Legismertebb társnevei: Mézes, Mézédes, Margit, Sárga Margit, Sárgaszőlő, Honigler.

Több változata van.

Eredete: ismeretlen.

Elterjedtsége: Tiszta telepítésben kb. 3200, vegyes telepítésben több mint 18 500 kh-on termesztik. Fehér borszőlőfajtáink között területét tekintve a negyedik helyen áll. A legtöbb borvidéken megtalálható.

A kövérszőlő egy ősi magyar fehérborszőlő-fajta. Tokaji vagy erdélyi szőlőfajta, amely a filoxéravészben szinte teljesen kipusztult. Bogyóinak nagy méretéről kapta a nevét. Hasonnevei: Fehérszőlő, Grasa (Románia).

Tokajon, Erdélyen kívül még a moldvai Cotnari-ban fordul elő. Vegetatív, erős növekedésű fajta. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű.

Kapcsolat

 Zalaszentgrót, Déloldal-lap utca 70.
 +36 20 223 2368
 pince@medvebor.hu
 www.medvebor.hu
   
 www.facebook.com/Medvebor

Térkép

Nyitva tartás

Borászatunk elsősorban szőlészetként és borászatként üzemel, s bár szívesen fogadunk vendégeket, rendszeres nyitva tartásunk nincs, a szezonális munkák miatt előre egyeztetett időpontban tudunk látogatókat fogadni. Megértésüket köszönjük.

© Medvebor Zalai Borászat. Minden jog fenntartva.
Free Joomla! templates by AgeThemes | Documentation

A Medvebor zalai borászat honlapján – mint a legtöbb nem „egyoldalas” honlapon – sütiket (cookies) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében.

A Rendben gomb lenyomásával és oldalunk böngészésével ezt Ön tudomásul veszi.