Itt az ideje, hogy kissé összegezzem az elmúlt időszakban történteket, meg egy kicsit – így a neten is – összefoglaljam, mi mindent kéne csinálni a következő hónapokban.
Az első és egyik legfontosabb újdonság, hogy 2016 nyarától főállású szőlőtermelő lettem – ez, sajnos, egyelőre a boreladásokban nem nyilvánul meg (technikai, technológiai és adminisztrációs okokból nem sikerült forgalomba hozni a 2015-ös Grizzlinget), de már főmunkaidőben a Birtokon vagyok, s igyekszem minél több időt valóban a szőlőtőkékkel és a borokkal tölteni. Ennek köszönhető az is, hogy a Zala Megyei Kormányhivatalnál sikerült elnyernem egy pályázatot, mellyel elsősorban a meglevő területek támszerkezetét tudtam rendbe hozni (vagy kialakítani), valamint sikerült vennem két jó minőségű és vadonatúj ászokhordót is. Lett egy MF70 típusjelzésű csehszlovák kétkerekű traktorom (NEM rotációs kapa, hiszen körkéses kasza, eke, utánfutó is tartozik hozzá az elmaradhatatlan talajmaró adapteren túl), beruháztam végre egy komoly („félprofesszionális”) fűkaszába (nagyjából kétszer-háromszor olyan gyorsan lehet vele dolgozni, mint a korábbi kínai csodákkal), lett zúzó-bogyózó a szüretekhez (igaz, még csak kézi hajtású) és a szokásos kísérletező kedvemet sem veszítettem el.
A tavalyi évben sikerült szert tennem néhány új területre is, így most már nem csak a Déloldal-dűlőben, de a Látóhegyen és az óhídi Barátokhegyen is van szőlőm. Ezek közül a barátokhegyi terület részben tartós bérlet, a többi új tulajdon. A szőlővel beültetett területeim nagysága így már jóval túllépi az egy hektárt, a teljes területméret a két hektárt is.
ültetés barátokkal a Barátokhegyen
Az egyik új területhez kapcsolódóan került tulajdonomba egy új pinceépület, aminek a klímája a korábbi pincékénél sokkal jobban közelít az ideálishoz. Ezt a pincét kell a tavasszal átépíteni, kissé kibővíteni, illetve elektromos szempontból felújítani. A pince mögötti területen egy szépen termő öreg tőkés rizlinges van, aminek a támszerkezete cserére szorul, s vannak kisebb-nagyobb (pár száz m2) területek, ahol az ősgyep föltörésével és beültetésével kell egységesíteni az ültetvényeket.
felújításra váró pince
A Rókalátó nevű területem továbbra is gyengébben teljesít, mint a többi, ezért itt komoly tápanyagpótlást tervezek március végéig (elsősorban „bio”-ban is engedélyezett szervestrágya-alapú tápanyagpótlókkal), majd megfelelő vetőmagkeverékkel igyekszem biztosítani a jól levegőző, laza, kiváló víz- és tápanyag-háztartású talajt.
A tavasz közeledtével természetesen a metszés ideje is eljött (ezzel már eléggé előrehaladott állapotban vagyunk, Istennek hála), s nagyon kíváncsi leszek, hogy a tavalyi fagykár és peronoszpóra-fertőzés után milyen lesz a kihajtás – a rügyek vajon mennyire sínylették meg a károsítókat.
Az idei év adminisztrációs újdonsága, hogy az egyszerű bortermelők számára megszűnik (illetve opcionális lesz) az egyszerűsített adóraktár kötelezettsége (valójában a teljes jövedéki törvényt január 1-től felváltja egy új jövedéki törvény, ez csak az egyik változás a sok közül, de nyilván minket ez érdekel :-) ), így én is a kisüzemi bortermelők népes családjába fogok tartozni a jövőben. (Tulajdonképpen annak érdemes bent maradni az adóraktári rendszerben, aki bérpalackozással is foglalkozik.)
NAV_J30 adatlap
Idén már igencsak jó bort kéne készíteni, hogy el lehessen kezdeni a piackeresést; egyúttal ki kell alakítani egy egységes arculatot címkék, palackok, weboldal, névjegykártya stb. terén, ami elsősorban a Medvebor brandhez köthető.
Hát így. Minden év új kihívás.
