A Somló-hegy (székelyek kedvéért: Somló-bucka) keleti oldalában van egy kis házikerti jellegű birtok, s ott a pince mellett van egy öreg tőke. A tulajdonos szerint filoxéra előtti telepítés, s ez igaz is lehet: ránézésre valahol a 150 és a 300 év között lehet a kora. A tulajdonos szerint (aki már nem fiatal) az ősök és elődök Rózsamálinak mondták a fajtáját.
Ezzel csak az az egyetlen probléma, hogy ilyen nevű fajta nem létezik, még a pécsi Kutatóban sem.
A Rózsa-mál a Gyulafehérvári Érsekség valamikori tulajdonában lévő dűlő, ahol az érsekségnek ma is van egy kis (kb. négy hektárnyi) területe.
Ma a Rózsamáli modern fajtákból készült cuvée, fajtaösszetétele: Szürkebarát, Fehér leányka, Járdovány, Kövér, Ottonel muskotály és Olaszrizling. A régi Rózsamáli azonban (ha hinni lehet Vörösmartynak, Kemény Zsigmondnak vagy Krúdy Gyulának) nem ezekből a fajtákból állt. A hagyomány szerint (szokásos „kis cuvée” módjára) három fajta adta: a Kövérszőlő, a Járdovány és a Királyszőlő.
Abból indultunk ki, hogy a somlói tőke neve mindenképpen valahogyan kötődik a Rózsa-málhoz, hiszen nem véletlen, hogy pont ezen a néven emlegetik. Azt feltételezem, hogy valamelyik ős Erdélyből hozott vesszőt, és a Rózsa-mál dűlőből szaporított szőlőt nevezte a maga módján Rózsamálinak, nem ismerve a fajta valódi nevét.
A fenti három fajta közül a Kövérszőlő ismert ha nem is elterjedt fajta, leírása, fényképei fellelhetők az interneten is. Tőkénk azonban, bár nagyon hasonlít rá, bizonyos okokból valószínűleg mégsem ez a fajta.
A Járdovány a korabeli leírók szerint meglehetősen hitvány és gyenge minőségű szőlő. Alakja, levelei egyáltalán nem hasonlítanak Rózsamálinkra.
Maradna a Királyszőlő, mint lehetséges fajta, azonban ez a fajta – a néhány régi forrást leszámítva – szinte semmilyen gyűjteményben, ampelográfiában nem szerepel. Egyetlen utalás szerepel rá Pernesz György: Új szőlőfajták a nemzeti listán c. 2008-as írásában, e szerint a 2008. december 8. óta engedélyezett Demjén fajta (melyet a bejelentő eredetileg a Tokajban hagyományos Budai gohér néven jelentett be) egyik hasonneve a Királyszőlő.
Véleményem szerint ez az öreg tőke ennek a Demjén/Királyszőlő/Budai gohér fajtának egyik utolsó saját gyökerén élő példánya. Kellemes parfümös ízű, jó savú, jó cukorgyűjtő. Korai érésű, nem rothad.
E szőlőből sikerült szaporíttatnom néhány tőkét a somlói tulajdonosnak és kedvenc oltványkészítőmnek köszönhetően...
»A Zalai borvidék a régi történelmi borvidékek sorába tartozott 1941-ig, mely időponttól csemege szőlőtermő körzetként szerepelt. Régi rangját 1998-ban kapta vissza. Hogy nem méltatlanul nyerte el ezt a státuszt a térség szőlőtermesztése, azt rangos történelmi múltja is igazolja. A mai Zala megye területéről származó első tárgyi emlék az I. századból származó kelta ivóedény és boros korsó „Da Bibere” felirattal, melynek jelentése „Adj innom”. Az ásatási lelet Keszthely határából került elő és a Balaton Múzeumban őrzik azzal a 15. századi kőtáblával együtt, mely a szőlőre feszített Krisztust ábrázolja. A sok tárgyi bizonyíték közül való a fenékpusztai (Keszthely környéke) sírból előkerült római kori láda is, melynek verete a szőlőistennek rendezett ünnepi tiszteletet ábrázolja. Ezek a leletek is a szőlőkultúra meglétét bizonyítják e területen. A szőlőtermesztés római tárgyi emlékei a mai napig megtalálhatók (metszőkések), sőt az ókori szőlőkultúrát idéző bálványprésekhez hasonló borsajtókat helyenként még ma is használják.«
A bor mint valami misztikus ital ott van mindannyiunk életében. Bár sokan nem méltó módon találkoznak vele, nekem olyan szerencsém volt, hogy a kritikus időszakokban mindig a minőségi borok kulturált fogyasztása felé tereltek barátaim, ismerőseim.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egyetlen szőlőskert, pince vagy borászat sem működhet egyszemélyes dzsungelharcként: a megfelelő segítség nélkül mindegyik halálra van ítélve. A mi pincénknél nagyon sok szerep jut a családi és baráti kötelékeknek, de nem szabad elfelejtkeznünk a fizetett segítők áldozatos munkájáról sem, még akkor sem, ha a legtöbb esetben ők is barátaink közül kerülnek ki.
